2020. június 26., péntek

Töltődés



Kicsi, vezetékes és mindenkinek van. Mi az? Töltő! Mobiltelefon, laptop, okosóra, tablet és még lehetne folytatni a sort azon eszközökkel, amelyek beépített akkumulátoruknak köszönhetően mindig velünk lehetnek és rendelkezésre állnak. Azonban időnként úgy ahogy nekünk embereknek némi elemózsiára van szükségünk, úgy "nekik" is némi áramra.
Elővesz, bedug, ha végez kihúz, nagyjából ennyi, amennyit egy átlagember a töltővel foglalkozik. Valószínűleg sokan nem is figyelték még meg, hogy mennyi információt hordoz egy ilyen parányi eszköz. Nézzünk csak meg egy átlagos eszközt:

















Egy teljesen átlagosnak mondható laptop töltője látható a bal oldalon, a jobb oldalon pedig egy mobilkészüléké.


Ha megnézzük jelentős részt foglal el a gyártó logója (DELL, illetve Samsung).

Megtaláljuk rajta a pontos típust (Type vagy Model szó után) is ami alapján azonosítható a berendezés.

További fontos információ található az INPUT után, itt a gyártó feltünteti, hogy milyen hálózati feszültség esetén használható (ezen: link az oldalon országonkénti bontásban megtalálható, hogy hol milyen hálózati feszültséget használnak). Érdemes tájékozódni mielőtt nyaralásra indulunk, elkerülvén azt, hogy kedvenc készülékeinket ne tudjuk feltölteni. Ezen túl érdemes az adott országban használt villásdugó/konnektor szabványát is ellenőrizni (Wikipedia link) és szükség esetén utazó adapterrel felszerelkezni. Ugyanebben a blokkban találjuk a hálózati frekvenciát (50 és/vagy 60 Hz) és, hogy hány amper áramerősséget vesz fel maximum az eszköz.
Tipp: a feszültséget és áramerősséget összeszorozva megtudjuk, hogy maximum hány watt teljesítményt fogyaszt a készülék, miközben tölti az eszközünket.

Az OUTPUT után olvasható feszültség és áramerősség érték arra vonatkozik, hogy hány volt és amper a töltőáram és feszültség. Szinte az összes mobiltelefon 5 volttal tölthető (gyorstöltők esetén 9 volt is lehet), általánosságban 1 amper az elterjedt, de az előbb említett gyorstöltő esetében magasabb áramerősséget is leadhat.

Gyártási dátumot, származási országot szintén fel szoktak tüntetni, csakúgy, mint az egyedi gyári számot is.

Lábkiosztás, polaritás





a gyártó feltünteti azt, hogy a kimeneti csatlakozó testére/lábaira melyik polaritást (pozitív, negatív) kötötte. A felső képen például a belső tüske a pozitív, a körötte lévő palást pedig a negatív oldal.
USB-s töltő esetén ezt nem szokták feltüntetni, mivel a lábkiosztás szabványban meghatározott az alábbiak szerint (a Vcc - GND, valamint +5V - GND lábakon keresztül folyik az áram):
















A legszembetűnőbb a
 

az CE jelölés. A CE (Conformité Européenne = európai megfelelőség) jelölés nagyjából annyit jelent, hogy a termék megfelel a rá vonatkozó követelményeknek (93/68 1993. július 22-i Európai Bizottsági direktíva). Ezen jelölést viselő termék gyártója ismeri ezeket a követelményeket, a termék tervezése, gyártása során figyelembe is vették ezeket.

 2. érintésvédelmi osztályú készülék (Kettős szigetelés)

Ezen jelölés azt jelenti, hogy az eszköz ún. kettős, vagy megerősített szigeteléssel van ellátva. A megérinthető részek vagy műanyagból készülnek, vagy a fémburkolatok úgy vannak az üzemszerűen feszültség alatt álló részektől elszigetelve, hogy ezekre a burkolatokra veszélyes nagyságú érintési feszültség ne kerülhessen egyszeres hiba esetén.


Házikó ikon

Ezen szimbólum jelölése kettős - az ilyen jelöléssel ellátott eszközök egyrészt beltérben használhatóak és otthoni felhasználásra készültek, azaz ipari vagy fokozott terhelésű felhasználása nem megengedett.

Áthúzott kuka
az európai WEEE előírásnak megfelelő készülék, az eszközt szelektíven a fajtájának megfelelő gyűjtőbe kell elhelyezni - azaz elektronikai hulladék gyűjtő kukába kell dobni vagy átvevőhelyre kell eljuttatni.

Biztosíték jele:
az eszköz túláramvédelemmel van ellátva, azaz ha a feltüntetettnél nagyobb áramerősség haladna át rajta, a benne lévő biztosíték vagy megszakító megóvja az eszközt az esetleges károsodástól.


Energiahatékonysági besorolás 

egy körbe írt római szám, IV, V, VI. 2008-tól az Energy Star jelölés helyett a IV jelölést használták azon elektromos fogyasztókon, amelyek energiafelhasználása megfelel az előírásban foglaltaknak. Minél magasabb ez az érték, annál jobb az energiahatékonysága.

Intertek / UL / TÜV által tesztelt

egy stilizált S betű és általában (de nem kötelezően) szerepel alatta az Intertek név. Az Intertek egy független nemzetközi vizsgáló és tanúsító cég. Bizonyos gyártók megbízzák eme céget, hogy vizsgálja be a vonatkozó jogszabályok, előírások alapján a termékét és ha sikeresen teljesíti a teszteket, akkor a termék viselheti eme logót. Fontos megjegyezni: A forgalomba hozatalhoz ez nem kötelező érvényű, de ahol ezt a szimbólumot látjuk, biztosak lehetünk benne, hogy az eszköz kialakítása, működése 100%-osan megfelel mindenféle (technikai, műszaki, minőségi, stb) előírásnak.

Hasonló jelentése van az alábbi szimbólumnak is:

a körbe zárt UL, az Underwriters Laboratories cég rövidítése (és logója), ők elsősorban az amerikai kontinensen ismertek, míg az Intertek európai cég.


Az alábbi emblémát azon eszköz viselheti, aki sikeresen megfelelt a német TÜV cég által végzett teszteken. A GS logó a "Geprüfte Sicherheit" szó rövidítése, ami annyit jelent, hogy tanúsított biztonság. A jobb oldalon lévő VDE logo, a VDE (VDE Verband der Elektrotechnik Elektronik Informationstechnik e.V. - Német Villamosmérnöki, Elektronikus és Információtechnológiai Egyesület) előírásoknak való megfelelést hivatott jelölni.


Az alábbi jelölések esetén (balról jobbra haladva) a brit (BSI), kanadai (CSA) és a norvég (Nemko) tanúsító szervezetek által elvégzett termékbiztonsági tesztek teljesülését jelölik.




  
Nemzeti szabványok.
Az egyes (uniós vagy azon kívüli országok) különböző műszaki előírásai, szabványai, amely logójának feltüntetése azt jelenti, hogy a termék forgalomba hozható, működtethető az adott ország területén, mert összhangban van a helyi rendelkezésekkel:






FCC megfelelőség

az amerikai Federal Communication Commision (USA Szövetségi Távközlési Bizottság) előírásainak való megfelelés. A szöveges részben külön ki is szokták írni, hogy 1.) az eszköz nem okoz káros interferenciát, valamint 2) az eszközt érheti olyan külső interferencia, ami előre nem meghatározható működést okozhat.

Nagyjából ennyit szerettem volna ezen csöppnyi alkatrészről, egész pontosan a burkolatáról :)




2020. május 8., péntek

Biztonságban az Interneten

Napjaink meghatározó tevékenysége a karantén. Karanténban (aki teheti) pihen, relaxál, olyan dolgokat próbál ki, amit még eddig soha. Aki teheti, otthonról dolgozik vagy éppen a szabadságát tölti. Nem úgy, mint a hackerek, akik talán még eddig sem látott lendülettel vállalkoznak kisebb-nagyobb "projektekre". Épp a minap olvastam róla, hogy támadás érte a Stadler cégcsoport informatikai rendszerét (https://index.hu/gazdasag/2020/05/07/kibertamadas_zsarolovirus_vasut_stadler_vonat_jarmugyarto/ ) vagy gondoljunk néhány héttel korábban az izraeli vízművel történt hasonló ( https://itcafe.hu/hir/izrael_vizmu_hackertamadas.html ) vagy a 2017-18-as világméretű zsarolóvírus terjedése is hasonló eredetű volt ( https://www.erdekesvilag.hu/magyarorszagot-is-elerte-a-vilagmeretu-kibertamadas-amely-mostanra-a-vilag-99-orszagara-terjed-ki/ ).

A különböző támadások és jogosulatlan adatszerzések egyre komolyabb károkat okoznak, egy nemrégiben közzétett adatok alapján az USA-ban tavaly összesen 3,5 milliárd dolláros veszteséget eredményezett a különböző cégek számára. A vírushelyzet miatt valószínűleg tovább romlik a helyzet, mert az általánossá vált otthoni munkavégzés miatt még nagyobb a lehetőség az internetes bűnözésre.
Mit tehetünk a megelőzés érdekében? Mit tehetünk azért, hogy ne váljunk áldozattá?

Egyes szakértők szerint ezért a „nulla bizalom" megközelítést érdemes használni azoknál a vállalatoknál, amelyeknél különösen fontos a biztonság. Az a lehető leghatékonyabb védekezés, ha abból indulunk ki, hogy mindenki árthat, aki hozzáfér a vállalati rendszerhez. Ezért minden esetben valamilyen azonosítást kell alkalmazni minden olyan felhasználó és eszköz esetében, amely el akarja érni a céges erőforrásokat, akár az infrastruktúrán belül, vagy azon kívül (pl távmunka, másik telephely, stb). Alapelv, hogy mindenki csak azokhoz az adatokhoz és erőforrásokhoz férjen hozzá, amelyekre valóban szüksége van a mindennapi munkájához.
Nyilván ez így egy kicsit erős, de ha különösen fontos adatokról van szó, akkor nincs annál nagyobb baj, ha az adatok elvesznek.
Sokan joggal gondolják, hogy ezen támadások célpontja a nagy cég, híres ember, közintézmény, DE nem, mert bárki áldozattá válhat, akár a mindennapi ember, aki csak a szokásos híroldalakat olvassa vagy az e-mail-jeit olvassa.
Lássuk tehát, hogy milyen fenyegetésekkel találkozhatunk és mit tehetünk ellenük.

1. Hálózatunk védelme

Korábban már írtam róla, hogy milyen módokon kapcsolódhatunk az internetre, így erre most nem térnék ki. A szolgáltatók által biztosított (és a kereskedelemben vásárolható) routerek mindegyike rendelkezik tűzfallal, ami alapbeállításban be van kapcsolva. Ha ezt így hagyjuk, illetéktelen személyek az internet felől nem tudnak hozzáférni az ezen keresztül kapcsolódó eszközeinkhez. Ha használunk Wi-Fi-t is, legyen jelszóval védett és lehetőség szerint ne egyszerű jelszót adjunk meg (pl. apafia, 12345 és hasonlók). Jó jelszó lehet pl: Gezanet.98857
A céges hálózatok magasabb szintű biztosítására, a külső behatolások megelőzésére/monitorozására, alhálózatok elkülönítésére, stb több megoldás létezik, erre itt most nem térnék ki.

2. Eszközök és adataink védelme

Számítógépeinkre telepítsünk vírusirtót, ez segít megelőzni a fertőzött fájlok letöltését, futtatását - ezek ellen ugyanis nem véd a router tűzfala. Léteznek olyan routerek, amik tűzfala beépített vírusvédelemmel is rendelkezik, de ezek inkább a vállalati felhasználók számára készültek és az áruk is lényegesen magasabb, mint az otthoni eszközöké.

Az internetet böngészve számtalan vírusirtó elérhető, az egyik teszt az egyiket, a másik teszt a másikat hozza ki győztesnek a tulajdonságai alapján. Ez nyilván mindenkinek egyéni döntése, hogy milyen funkciót, kinézetet, működést preferál, de a lényeg, hogy használjunk valamilyent - és rendszeresen frissítve legyen, ugyanis ez garantálja, hogy az új fenyegetésekkel szemben is eredményesen vegye fel küzdelmet.

Online fiókok, e-mail, felhő szolgáltatás (iCloud, OneDrive, stb) jelszavának kerüljük az 123456, abcdef és hasonlókat. Legyen minimum 8 karakter hosszú legyen és tartalmazzon kis- és nagybetűt is (esetleg pontot vagy kötőjelet). Fontos persze, hogy a beírást követően ne felejtsük el :) Szeretteink, kis kedvencünk, kedvenc csapatunkkal kapcsolatos bármilyen jelszó.

Saját pendrive-ot, külső merevlemezt lehetőség szerint ne csatlakoztassuk nyilvános számítógéphez, kivéve akkor ha meggyőződtünk arról, hogy megfelelő védelemmel van ellátva a munkaállomás. Programokat lehetőség szerint csak megbízható és közismert helyről töltsünk le (pl. Szoftverbázis). Illegális, feltört programok esetén van rá esély, hogy a feltörést végző programocska vírust vagy más ártalmas kódot hordoz magában.

Ha laptoppal rendelkezünk és a készülékkel gyakran úton vagyunk (és egyébként is) ajánlott jelszavas védelmet beállítani. Ezt akár már a bekapcsolást követően vagy az operációs rendszer indulásakor kérheti. Bármelyiket is tudjuk beállítani, segít megelőzni az illetéktelen használatot.

A mobiltelefonok és tabletek esetén is számos mód van arra, hogy megelőzzük az illetéktelen használatot. A készülék fajtájától függően lehet biometrikus (arc vagy ujjlenyomat alapú) hitelesítés a feloldáshoz, de a 4-8 számjegyből álló PIN vagy jelkód beállítása is megfelelő védelmet ad ha például elhagyjuk a készüléket. A mobil használatbavételekor általában létre kell hozni egy személyes fiókot (e-mail címmel), amely fiók segítségével lehetőség van nyomon követni az eszközt vagy elvesztés esetén különböző műveleteket végezni, például adatok törlése, vészhívás, stb.

3. Adathalászat megelőzése

Szándékosan nem a "védelem" szót használtam, hisz az adathalászat ellen igazi védelem nincs is. De mi is ez az adathalászat. Biztosan mindenki hallott már olyan esetről (TV-ben, cikkben, adott esetben ismerősöktől), hogy az illető rendelni szeretett volna valamit, megadta a bankkártya adatait, viszont később a terméket nem kapta meg és még a számlájáról további összegeket emeltek le.

Ilyen lehet még például, hogy néhány száz forintért felső kategóriás mobilt ajánlanak, mert éppen Önt választották ki az internetes sorsolásban vagy adategyeztetést kér valamelyik közműszolgáltató és kéri a bankkártyánk adatait.
Egy közelmúltban elterjedt csaló weblapra és annak felismerésére hívja fel a figyelmet a Telekom weblapja: https://www.telekom.hu/rolunk/telekom_vilaga/biztonsagi_tartalmak/csalas/adathalaszat .
Vagy épp egy másik, a Posta nevével történő visszaélésre is lehet, hogy többen emlékeznek: https://raketa.hu/magyar-posta-adathalaszat-bankkartya . Minden esetben legyünk gyanakvóak, a különböző szolgáltatók nem kérnek (és nem kérhetnek!) meg a bankkártya-adatok megadására. A közismert (eMag, Extreme Digital, Notino, stb) webshopokban nyugodtan vásárolhatunk, sőt ha a vásárlást követően bankkártyával szeretnénk fizetni, ezeken a helyeken megtehetjük, hiszen valamelyik bankkal vagy fizetési szolgáltatóval (pl Simple, Barion, stb.) vannak szerződésben. Tovább növeli az online fizetés biztonságát, hogy az ilyen tranzakciók végrehajtásához a bank SMS-ben kódot küld (az ügyfél által megadott telefonszámra), amit be kell írni az oldalon. Ezen az oldalon: https://www.paymentgateway.hu/fizetesi-megoldasok/ megtalálhatóak a megbízható fizetési szolgáltatók. Természetesen lehet olyan, hogy még itt nem sorolják fel az adott módszert, de a webshop hivatkozik rá, ilyenkor keressünk rá interneten, olvassunk utána fórumon, hogy tényleg létező dolog-e.

Érkezhet felhívás nyereményre e-mail-ben vagy telefonon egy bizonyos szervezet vagy cég nevében, viszont a nyeremény átvételéhez igazolni kell magunkat személyi adatok vagy bankkártya adatok megadásával. Ne tegyük! Tájékozódjunk a társaság internetes oldalán, hogy valóban van-e ilyen akció. Ha konkrétan emlékszünk arra, hogy valóban küldtünk be kódot vagy blokkot valamilyen nyereményhirdetéssel kapcsolatban, akkor ellenőrizzük, hogy az illető valóban attól a szervezettől keres-e, aki szervezte az akciót. Telefonon ebben az esetben se adjuk ki személyes adatainkat.
Ha például kaptunk egy nyereményértesítésnek tűnő üzenetet a ertesites@sportcsokinyeremeny.hu címről (csak egy általam kitalált cím), nézzük meg a Sport szelet oldalát, hogy van-e nyereményjáték vagy a telefonos ügyfélszolgálatot kérdezzük meg.

Ne nyissunk meg félrevezető vagy gyanús weboldalt. Lássuk az alábbi példát:

rákattintás előtt ha az egérkurzort a kék nyíllal jelölt szöveg fölé visszük, a böngésző állapotsorában megjelenik a link szövege, ahová kattintás után el fogunk jutni (zöld nyíl mutatja). A képkivágás a New York Times oldalról származik, a cikk láthatóan az újság egy másik oldalára vinne tovább, tehát megbízhatunk benne. Ha ott olyat látnánk például, hogy https://ad09889xxx.lompekrer.biz/lle/hlkkkm.html , ne kattintsunk rá, mert valami ismeretlen oldalra vinne, aminek semmi köze ahhoz a laphoz, ahol jelenleg is tartózkodunk. Nyilván nem szükséges minden esetben azt figyelni, hogy melyik hivatkozás milyen oldalra visz el, mert a legnagyobb és/vagy közismert (hír)oldalakra nem helyeznek el ilyen hivatkozásokat. Olyan esetekben kell résen lenni, ha olyan helyeket keresünk fel, ahol még nem jártunk.

Bárhol is barangolunk az interneten, maradjunk biztonságban, legyünk gyanakvóak és elővigyázatosak!


2020. április 30., csütörtök

Hogyan válasszuk ki a megfelelő számítógépet?

Elöljáróban annyit szögezzünk le, hogy nem reklám és nem is hype céllal íródott eme cikk. Nem vagyok egyik tábor elkötelezett tagja sem, hanem inkább pártatlan és a megfelelő megoldást kereső-kínáló :)

Tipikus példa: beköszöntött a járvány, gyerek(ek) otthon távoktatásban, szülő vagy mindkét szülő otthon távmunkában. Ez minimum 2, de akár 3 vagy 4 eszköz párhuzamos használatát feltételezi (függően a család létszámától). Ismerősi körömben többeknél előjött a probléma, hogy bővíteni kell az otthoni eszközparkot. Mit lehet ilyenkor tenni? Elkezdődött a karácsonyi lázhoz hasonlító bevásárlási hadjárat, becélozva a nagyáruházakat, ahol potenciálisan ilyen eszköz (is) kapható.
A választékot megpillantva felmerült a kérdés, hogy "melyiket vegyük meg?".

Felmerül az első kérdés, hogy laptopot vegyünk vagy asztali gépet. Sokan idegenkednek a laptoptól, mivel az a közhiedelem terjedt el, hogy ha elromlik, akkor költséges (vagy nem is gazdaságos) a javítása és nem is nagyon bővíthető. Nos ez ilyen formában nem igaz, hiszen adott esetben egy asztali PC alaplapjának hibája esetén ugyanazzal a problémával szembesülünk - ekkor szerencsés esetben "csak" az alaplapot kell cserélni, rosszabb esetben a processzor, memória is tönkremegy. El kell, hogy mondjam, hogy csakúgy, mint egy asztali számítógép esetében, a laptopok esetében sem jellemző, hogy gyorsan tönkremennek. Szerencsére a mai gyártástechnológia és a gyártók által alkalmazott módszereknek köszönhetően hosszú életű és megbízható készülékek kerülnek ki a szalagról. Kivételt képez természetesen ha "megitatjuk" kakaóval a laptopot vagy ha kis kedvencünk lelöki az asztalról a monitort. A személyes véleményem az, hogy megbízhatóságban nincs különbség a hordozható és az asztali számítógépek között.

Az asztali számítógép gyorsabb, mint egy laptop. Nos ez határozottan nem igaz - ha azonos, vagy adott esetben egy gyorsabb hardver található a laptopban, az asztali gép gyengébben fog szerepelni. Ami miatt bárki azt gondolhatja, hogy az asztali gép több vagy jobb, hordozható társánál, téved.

Viszont fontos leszögezni egy fontos tényt, ez pedig az, hogy az asztali PC többféleképpen bővíthető.
Előbbi esetében inkább a bővíthetőség lehetőségéből fakad a nagyobb méret. Több csatlakozó, több port került elhelyezésre az alaplapon annak érdekében, hogy plusz 2-3 bővítőkártyát elhelyezhessünk benne. Asztali gépet annak érdemes választani, aki később 2 vagy 3 videokártyát szeretne használni (pl videoszerkesztéshez vagy játékhoz), 3-4 vagy 5 háttértárra van szükség, mert sok adattal dolgozik. Ezeket mind lehetőség van elhelyezni a PC házában.
Eme lehetőség persze csak akkor jelentős, ha élni is szeretnénk vele. Ha megelégszünk az alapkiépítés teljesítményével, gyakorlatilag mindegy, hogy lehet-e bővíteni avagy nem.

Két fontos tény szól a laptop mellett - a helytakarékosság és a mobilitás. Míg az asztali számítógép házának, a monitornak, egérnek, billentyűzetnek kell egy kisebb íróasztalnyi hely, addig a laptop egy A/4-es papírnyi helyen elfér. A vastagsága sem haladja megy egy 200 oldalas könyv méretét, a súlyuk pedig 2 kilogramm alatt van.
Ha valakinek ezen két szempont nem lényeges, azaz nem utazik és szeret mindig egy jól megszokott helyen dolgozni, akkor nyugodtan vásárolhat asztali gépet.

Összefoglalva a fentieket:

Asztali számítógép

előnyök:
  • sokrétűen bővíthető
  • gyakorlatilag tetszőlegesen variálható monitor, egér, billentyűzet
  • monitorjának mérete nem fix
  • javítás adott esetben könnyebb, olcsóbb
 hátrányai
  • helyhez kötött
  • több áramot fogyaszt
  • nagyobb helyet foglal el a munkaterületen
Laptop:

előnyök
  • hordozható
  • energiatakarékos 
  • kompakt méret
  • halk működés
hátrányok
  • korlátozott bővíthetőség
  • javítás adott esetben nehezebb, drágább
  • kevesebb csatlakoztatási lehetőség

Felmerülhet a kérdés, hogy szándékos-e, hogy ugyanannyi előnyt és hátrányt soroltam fel  mindkét ponthoz. Igen, hiszen a döntés szubjektív kell, hogy legyen, egyénileg a felsorolt előnyök és hátrányok alapján kell, hogy döntést hozzunk melyik eszközt választjuk.

Ne menjünk el azon tény mellett sem, hogy ha van egy számítógépünk, az még koránt sem jelenti azt, hogy hazamegyünk és önfeledten használhatjuk.
Szükség van egy operációs rendszerre, ami a legtöbb esetben a Windows. Napjainkban a Windows 10-es verziója elérhető, sok esetben előre telepítve a megvásárolt készülékre. Ilyen esetben nincs más dolgunk, mint a beüzemelést követően megadni néhány adatot és már használatba is vehetjük új készülékünket.

Van olyan eset is, amikor a gyártó ingyenes operációs rendszert mellékel csak, ilyen lehet pl a FreeDOS. Ez egy nagyon alapszintű rendszer, komolyabb munkára nem is alkalmas, néhány fájlkezelő parancs van benne. Ekkor külön kell vásárolnunk egy Windows licenszt és ennek birtokában tudjuk elvégezni a számítógép telepítését. Ehhez hozzájuthatunk ugyanott, ahol a PC-t vesszük vagy webáruházból is megrendelhetjük.

Fontos szólni a piac egy másik fontos szereplőjéről a Mac gépekről. Az Apple kínálatában elérhető laptop (MacBook) és asztali számítógép (Mac Mini és iMac). Bármelyiket is választjuk könnyű dolgunk lesz, hiszen előtelepített MacOS rendszer van mindegyiken, a Windows-hoz hasonlóan néhány információ megadását követően birtokba vehetjük legújabb szerzeményünket.
A Mac Mini és iMac között annyi a különbség, hogy a Mac Mini egy apró számítógép, a használatához szükség van billentyűzetre, egérre és monitorra is - cserébe viszont ezek szabadon választhatóak. Az iMac-et úgy kell elképzelni, mint egy nagy monitor és ebbe van beleépítve a számítógép is. Adnak vele billentyűzetet és egeret, így ezeket nem kell külön beszerezni.
Sokan idegenkednek tőlük egyrészt az áruk, másrészt a használhatóság miatt. Az ára...nos igen, akár duplája is lehet egy hardverileg azonos összeállítású más márkájú modellnek. Ezen árkülönbözet egyrészt a márkanév miatt, másrészt az összeszerelés miatt. A legtöbb készülék háza pl. szálcsiszolt alumíniumból készül, ami a jóval tartósabbá és ellenállóbbá teszi őket a műanyagházas eszközökkel szemben. Adott esetben kétszer vagy háromszor annyiba kerül, mint egy hasonló modell, viszont számíthatunk rá, hogy kétszer vagy háromszor annyi ideig fogjuk tudni kihasználni a képességeit és ezen modellek értékállósága is jobb.

2020. március 20., péntek

Internet kisOkos


Egy előző írásban szó volt a routerről, a HGW-ről és a modemről, így ezeket a fogalmakat most nem is részletezném.

Jellemző szituáció a következő: elköltöztünk (vagy eddig nem volt ilyen szolgáltatásunk) és szeretnénk élvezni az internet nyújtotta előnyöket, lehetőségeket, így besétálunk a kiszemelt szolgáltató ügyfélszolgálatára és megkötjük a szerződést.

Rögtön felmerülhet az első kérdés - melyik szolgáltatóhoz menjünk. Ebben sajnos nem lehet egyértelmű tanácsot adni, hiszen megszámlálhatatlan szolgáltató tevékenykedik hazánkban. A lehetőségeknek inkább az szab határt, hogy melyik településen és annak melyik részén lakunk. Sajnos előfordul, hogy az adott szolgáltató a szomszéd utcában még elérhető, nálunk viszont nem, mert műszaki okok miatt nem tudta a hálózatát kiépíteni. Némi öröm az ürömben, hogy a legtöbb cég honlapján tudunk konkrét címre keresni, így egyből látható, hogy rendelkezésre áll-e és milyen lehetőségeink vannak.
Technológiailag lehet vezetékes vagy vezeték nélküli. A vezeték nélküli szolgáltatás az ország elég nagy részén elérhető valamilyen szolgáltatónál, a leggyakrabban a település legmagasabb pontján (pl templomtorony, víztorony, toronyház, stb) elhelyeznek egy adót és ide csatlakozhatnak az előfizetők.
Vezetékes szolgáltatás biztosítható telefonvonalon, optikai kábelen, kábel TV hálózaton.
Ha összeült a családi kupaktanács, érdemes megbeszélni, hogy hány TV csatornára van igény, milyen tematikájúak (mese, sport, ismeretterjesztő, stb). Át kell gondolni, hogy az internetet mire szeretnénk használni - ha csak át szeretnénk futni egy nehéz nap után a híreket, olvasgatni szeretünk, nos erre bőven elegendő az elérhető legkisebb sávszélesség. Ha a különböző online játékok, videók érdekelnek, akkor érdemes egy jó erős közepes sebességű kapcsolat. Olyanoknak, akik rendszeresen letöltenek programokat, videókat egyéb tartalmakat, nos nekik a magasabb sávszélesség ajánlott.
Szándékosan nem írtam konkrét értékeket, hiszen ezek az adott szolgáltató adott ellátási területe alapján változnak. Nyilván írhatnám, hogy letöltéshez legalább 500 MBit-es internetet igényeljünk - ha csak maximum 30 MBit elérhető nálunk mindenféle alternatíva nélkül, nos akkor nincs mit tenni. Ilyen sebességgel is lehet online filmeket nézni, csak ekkor kompromisszumot kell kötni a minőség javára. A szolgáltatóhoz besétálva, az ügyfélszolgálat is készséggel áll rendelkezésünkre, segít a számunkra legmegfelelőbb csomagok kiválasztásában.

Ha megtörtént a választás és megköttetett a szerződés, a szolgáltató kijelöl egy időpontot, amikor a munkatársa kiszáll a címre és elvégzi a szükséges létesítési munkát.

Vezetékes elérés esetén a szolgáltató biztosítja a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges eszközt, ez napjainkban a korábbi cikkben is ismertetett HGW nevű eszköz.
A HGW legfontosabb feladata, hogy az előfizető a saját eszközeivel tudjon csatlakozni a szolgáltató hálózatára és azon keresztül az internetre.

Még mielőtt erre sor kerülne, érdemes előre eldönteni, megbeszélni, hogy hová kerüljön az eszköz. Ha WiFi-t is szeretnénk használni, érdemes minél jobban a ház/lakás képzeletbeli középtájékára tervezni a helyét. Egy 230 V-os csatlakozásra is szükségünk lesz az eszköz áramellátásához. Ezt akár hosszabbítóval is meg lehet oldani, hiszen maximum 10-15 W teljesítményűek ezek a készülékek.



Optikai HGW

Telefonos csatlakozás esetén ha már van meglévő bekötés és az megfelelő helyen van, nem szükséges újra fúrni-faragni. Ha még nincs és új létesítés történik, a kívánt helyre felszerelnek egy RJ11-es csatlakozót, innen kapja a vonalat az eszköz.
 
 
Egy ilyen telefoncsatlakozó kerül fel a falra
 
 
KábelTV-s bekötés esetén kb. 0,5 cm átmérőjű furat szükséges a falban/mennyezetben a vezeték átfűzéséhez (feltéve ha már nincs előre bekábelezve a falban). Az itt használt koax kábel befűzhető kábelcsatornába is, ügyelve a hajlításokra, törésekre. Alapvetően jól viseli ha megtörik 90°-ban, óvatosan be lehet tuszkolni a legkisebb zugokba is. Egyedül arra vigyázzunk, hogy ne hajlítgassuk gyorsan ide-oda, mert eltörhet a legbelső réz vezető szál. Ha optikai kábelt fognak bekötni, ennél kicsit érdekesebb a helyzet, hiszen minden optikai kábelnek van egy minimális hajlítási szöge, ami jóval nagyobb, mint az előzőekben említett koax esetében. Ezeket nem szerencsés megtörni derékszögben. Jóval nagyobb ívben szabad vele kanyarodni, egy kisebb labda (kb. 5 cm átmérőjű) ívével számolhatunk éppen ez miatt nem is szoktuk kábelcsatornába húzni. Ha felújítás előtt állunk és a falban szeretnénk elhelyezni, konzultáljunk szakemberrel, mert körültekintően kell kialakítani a védőcsövezést.

A fenti képen látható eszköz 4 db (sárga színű) kábeles ethernet csatlakozással van ellátva, ezeken keresztül köthetjük össze a világhálóval a saját eszközeinket. Ezen felül a legtöbb eszköz vezeték nélküli (WLAN ) csatlakozást is kínál, így a legtöbb notebook, tablet, mobiltelefon is képes lesz elérni a világhálót. A készüléket a szolgáltató úgy adja át, hogy az be van állítva és működésre kész. Ha esetleg szükséges további beállítást eszközölni, mindössze egy laptop vagy tablet (mobiltelefon kijelzőjén nehézkes lehet a beállítás és sok esetben nincs mobilra optimalizálva a weboldal) szükséges, amin van egy böngészőprogram. A lépéseket megtudhatjuk az eszközhöz mellékelt néhány oldalas ismertetőből, de a legalapvetőbb információk megtalálhatók a készülékre ragasztott matricán is (általában az aljára ragasztják).
Lehetőségünk van beállítani a kiosztott IP címtartományt (a legtöbb esetben nem szükséges módosítani), a WLAN beállításokat (megadhatunk egyéni hálózatnevet, jelszót), valamint a hálózat védelmét ellátó tűzfal működése is megtekinthető, szükség esetén módosítható.
Nyilván nem csak ennyi funkciót tud kezelni, de a szolgáltató biztonsági és technikai okokból korlátozza az egyes funkciók elérhetőségét, így például ha van élő, előfizetett telefon szolgáltatásunk, akkor megtekinthető ennek állapota is, de az egyes paraméterek nem módosíthatóak - sok esetben nem is láthatóak.

Nem esett még szó a vezeték nélküli internet elérésről. Amennyiben úgy döntünk, hogy egy mobilszolgáltatóval szerződünk le, vásárolhatunk egy úgynevezett hordozható WiFi HotSpot-ot.

Be kell helyezni az előfizetéshez kapott SIM kártyát és gyakorlatilag használatra kész. A hozzá kapott dokumentációból (vagy az eszközre ragasztott matricáról) megtudhatjuk az általa sugárzott WiFi nevét és jelszavát. Természetesen itt is lehetőség van testre szabni a működést, amit a mellékelt kézikönyv magyarázata alapján tehetünk meg. Ezen kívül a legtöbb eszköz beépített akkumulátorral rendelkezik, így magunkkal vihetjük bárhová. A hálózati lefedettség (és a szerződött adatkeret) erejéig mindenkor és mindenhol biztosítja az eszközeink számára az online kapcsolatot.
Fontos megjegyezni, hogy ezen opció inkább böngészéshez, vagy kisebb-közepes adatforgalmat generáló tevékenységekhez javasolt, hiszen minden szolgáltatónál maximalizálva van a leforgalmazható havi adatmennyiség. Játékok, videók letöltésével hamar kimerülhet ez a keret.

Helyhez kötött vezeték nélküli internet esetén a szolgáltató egy antennát fog a háztetőre telepíteni.


Fontos megjegyezni, hogy az előfizetőköz telepített antennának az adóra szabad rálátással kell rendelkeznie. Ez többszintes házak, lakások esetén nem probléma, alacsonyabb építésű ingatlanok esetén egy magas árbócra lehet szükség (ez azonban egy esetleges vihar esetén villámhárítóként viselkedhet, így körültekintően kell eljárni a telepítés során). Szolgáltatónként változik, hogy biztosít-e routert az előfizetőnek vagy azt magunknak kell beszerezni (a technológiából adódóan itt nem szükséges modem vagy HGW). Az antennából jövő kábel csatlakoztatható akár közvetlenül a számítógéphez is, a megfelelő hálózati beállítások elvégzését követően azonnal van internetkapcsolat. 
Itt valamennyivel rugalmasabb a kábelezés, hiszen UTP (vagy FTP) kábeleket alkalmaznak, ezek könnyen elférnek a kisebb kábelcsatornákban is.

Bízom benne, hogy soraim hasznosnak bizonyulnak és sikerült új információkkal szolgálni.

Boldog internetet kívánok!

2020. március 19., csütörtök

Kábeldzsungel-irtás



A fenti kép nem az én szobámban készült, de néhány éve még akár készülhetett is volna.
A minket körülvevő technika működéséhez a legfontosabb "kellék" az elektromos áram. Annak ellenére, hogy egy ideje már létezik az energiának vezeték nélküli átadása (gondolok itt a mobiltelefonoknál elérhető vezeték nélküli töltésre), ez még csak kis távon működik és korlátozott teljesítménnyel. A monitorok, számítógépek, nyomtatók kábeles csatlakoztatást igényelnek - bár azt a technikai fejlődését figyelembe véve nem lehet megmondani, hogy néhány hónap vagy év múlva milyen megoldások lesznek elérhetőek.
Ezen felül ott vannak a különböző eszközök összeköttetését biztosító vezetékek - USB, ethernet, audio és egyebek. Annak ellenére, hogy a vezeték nélküli összeköttetés térhódítása egyre nagyobb, gondolok itt arra, hogy ma már a legtöbb nyomtató csatlakoztatása WiFi-n keresztül is megoldható, nem számít különlegesnek a Bluetooth alapú hangátvitel. Amely eszközök ilyen funkcióval nem rendelkeznek vagy a felhasználó inkább a vezetékes csatlakozást preferálja, akkor marad a kábeles csatlakozás.
Gondoljunk egy hétköznapi esetre, a felhasználónak van egy asztali számítógépe, nyomtatója, szokott Skype-olni a külföldön élő rokonaival.
Ekkor a számítógépbe a következő vezetékek fognak csatlakozni:

  • elektromos kábel
  • billentyűzet vezetéke
  • egér vezetéke
  • monitor 
  • ethernet
  • headset vagy hangszóró kábele
  • USB kábel a nyomtatótól
Ezen felül a monitornak is kell tápcsatlakozás, a nyomtatónak és ha hangszórót használ, az szintén némi áramot igényel. Továbbá ott vannak az eszközök és a számítógép közötti összekötő kábelek. Ezen felül még kell 4 darab 230 V-os csatlakozás az eszközök közelébe, ami a legtöbb esetben hosszabbítóval valósul meg.
Azt, hogy megelőzzük a fenti képen látható állapotot, számos praktikát tudunk bevetni. Az elektromos kábelek összefogására a legjobb megoldás a kábelspirál.


A fenti képen látható állapotban, tekercsben, méterre lehet megvásárolni a legtöbb villamossági üzletben vagy barkácsáruházban 50-100 Ft/m áron beszerezhető. A fenti fekete színű illusztráción kívül van fehér és átlátszó változatban is. Ha összefogjuk a kábeleket kötegbe, ezt csak rá kell tekerni és összetartja őket. Az mellett, hogy rugalmas marad a köteg, rendezettebbé teszi őket.
Egy másik köteget képezhetünk a többi szabadon lévő vezetékből, USB, hangszóró és egyéb kábelekből.
Az asztal alatti elvezetéshez - ahol pl a monitor vagy a hangszóró vezetékei futhatnak, az asztallap alá rögzíthetőek például ilyenek:



Ezek szintén 100-200 Ft körül kaphatóak, az alján lévő ragasztóval lehet a kívánt helyre rögzíteni. Aki nem bízik benne, egy rövid csavarral akár fel is tudja fúrni. A bal oldali változat több, a jobb oldali 1-2 kábel felfogatására alkalmas. Előnye, hogy gyorsan és könnyen lehet kioldani, így szükség esetén ki vagy be lehet fűzni a vezetékeket. Szintén beszerezhető a villamossági és elektronikai szaküzletekben.
Szintén jó megoldás lehet a réselt kábelcsatorna (lásd lentebb), de ez inkább az ipari felhasználóknak szánt termék, úgy tudom nem is olcsó - de ha valaki olcsón hozzá tud jutni, az asztal alatti kábelezéshez ez is jó megoldás.



A függőleges elvezetéshez használható a sokak által ismert hagyományos kábelcsatorna is.

A fenti fehér színű illusztráción kívül be lehet szerezni (szinte) minden színben valamint különböző famintázatokkal is, így szinte bármilyen irodabútorhoz illő változatban létezik. "Hagyományosan" a kábelcsatornát csavarozni szoktuk, de mivel esetünkben kisebb terhelésnek van kitéve, kétoldalú ragasztó segítségével is biztonságosan rögzíthető ha éppen a bútor valamelyik lapját nem szeretnénk megfúrni. 

Amennyiben van a számítógépbe fixen bedugva USB hosszabbító vagy a mobiltelefon számára csatlakozó kábel, ezek számára is létezik jópofa felfogatás, amiket az asztal oldalára vagy épp a felső részére ragasztva rendezetten tartja őket és szükség esetén egyből kéznél vannak.

 
Ha nem szeretnénk ragasztani, vagy csak átmenetileg kellene megoldani az asztal mellett lógó madzagok problémáját, vegyünk néhány néhány binder csipeszt. Dolgunk végeztével kifűzzük belőle a kábelt, lecsíptetjük az asztalról és már nyoma sincs a korábbi rendezőnknek.




Ne feledkezzünk meg a padlón futó kábelekről sem. Biztosan mindenkinek volt már olyan esete, amikor a szabadon lévő hosszabbító vezetékében felbukott vagy megrántotta egy óvatlan mozdulattal. Biztonságos rejteket nyújt az úgynevezett lépésálló kábelcsatorna. Ez akár egy küszöb előtt, szekrény mellett elhelyezve el tudjuk benne vezetni a kábeleket. Több részre van osztva, így külön részben futhatnak az elektromos, kommunikációs és egyéb vezetékek.


Aki lakásfelújítás előtt áll, megfontolandó ötlet lehet a műanyag padlószegély használata. Ez használható laminált padló, hajópadló, parketta, PVC padló esetén is és a lent látható módon úgy van kialakítva, hogy néhány kábelt magába tudjon rejteni.


Az elektromos csatlakozó szintén elrejthető, számos megoldás létezik erre is, viszont itt számoljunk azzal, hogy ezek nem tartoznak a filléres kategóriába. Egy-egy rejtett elosztó vagy asztalba építhető energiaoszlop több 10 ezer forint is lehet. 



Költséghatékony megoldást jelenthet a felszerelhető elosztó, itt viszont számoljunk azzal, hogy ezeket mindenképpen csavarral kell rögzíteni. Egyrészt a bennük lógó elektromos kábelek, másrészt az eszköz saját súlya miatt nem javasolt ragasztani (kivéve hacsak nem valami nagyon erős ragasztónk van).


Természetesen a fenti ötleteken túl még több száz és ezer kiegészítő áll rendelkezésünkre, amiből lehet válogatni.Ezek használatának, kombinálásának természetesen csak a fantázia szab határt.


2020. március 17., kedd

Minekisnevezzelek

Az előző írásban szó esett néhány eszközről, némi modemről és router-ről. Aki ezen bejegyzéseket olvassa, lehet, hogy kisujjból ismeri ezeket az eszközöket és a működési elvüket, de gondoljunk egy picit azon olvasóinkra is, akik most vagy nemrég ismerkedtek meg ezekkel az eszközökkel.

Kezdjük a legegyszerűbbel, a modemmel.
A modem egy mozaikszó, ami a modulátor és demodulátor. Ez egyben a működését is leírja - modulálja, azaz átalakítja a kapott jeleket egy másik formába. Az otthoni modem esetében ez annyit jelent, hogy a számítógép által küldött adatokat átalakítja olyan formára, hogy az továbbítható legyen a telefonvonalon (esetleg mobilhálózaton vagy más távközlési hálózaton). A demoduláció ennek az ellentétje, azaz a külső hálózatról kapott adatokat visszaalakítja olyan formára, hogy azt a számítógép értelmezni tudja. Nyilván az eljárás ettől sokkal-sokkal bonyolultabb és összetettebb, de jelen írás nem azt a célt szolgálja, hogy a részletekkel untassa az olvasót.
Ha van egy modemünk és egy számítógépünk (no persze áram és élő internet előfizetésünk nem árt ha van), akkor nem is kell más, hogy online legyünk.

Egy tipikus ADSL modem:




Az eszköz hátulján egy telefoncsatlakozó van, ide kell dugni a bejövő telefonvonalat és egy RJ45 aljzat található, ahová a felhasználó számítógépe csatlakozik.

Ha már kettő vagy több számítógéppel szeretnénk internetezni egy időben, akkor már szükségünk lesz egy router-re is. A router a felhasználó számítógépe(i) és a modem között foglal helyet. Elvégzi az internethez való csatlakozást és eme kapcsolatot osztja annyi felé ahány eszköz igényli. A kapcsolat lehet vezetékes vagy vezeték nélküli, az eszközök képességeitől függően.

Router illusztráció:



Végigmérve az otthoni eszközt vagy eszközöket, felmerülhet a kérdés, hogy milyen eszköz van otthon. Az alsó képhez hasonlít, de nincs modem otthon? Jó ideje a szolgáltatók olyan eszközt helyeznek ki az előfizetőkhöz, amely a fenti két eszköz együttese, amolyan 2-in-1. Ennek nyilván sok előnye van és kevés háztartásban van egyetlen eszköz, ami ráadásul vezetékes is, így megelégedne egy modemmel. Ha mégis így lenne, nos őket sem éri hátrány, hiszen a fejlettebb eszköz is alkalmas arra, hogy egyetlen eszközt kiszolgáljon.
Visszatérve a gondolatmenethez, az ilyen eszközöket HGW-nek (Home GateWay, otthoni átjáró) nevezzük.

HGW - ő éppen egy olyan példány, amit a kábelTV szolgáltatók adnak az előfizetőnek


Az alsó képen jól látható, hogy a jobb szélén van egy F csatlakozó, amivel a KTV hálózatra csatlakozik és középen a 4 db sárga RJ45 csatlakozón keresztül számítógépek, tv, játékkonzol, stb csatlakoztatható rá. Amit a telefonszolgáltatók biztosítanak, ott az F csatlakozó helyén optikai csatlakozó vagy hagyományos telefoncsatlakozó van.

Na de hová is tudunk átjárni az átjáróval? Nem is modem és nem is router? Mivan?? A kérdés jogos, hiszen az átjáró "hagyományosan" egy olyan eszköz, ami megteremti a kapcsolatot két eltérő típusú hálózat között. Ez jelen esetben meg is történik, mivel például a fenti eszköz alkalmassá teszi az eszközeinket arra, hogy a kábeltévé hálózaton keresztül elérjék az internetet. Ehhez egyrészt a jelet fizikailag alkalmassá kell tenni, hogy a kábelszolgáltató hálózatára kerülhessen és az adatokat logikailag is át kell alakítani. Ugyanez történik, amikor telefonvonalra vagy mobilhálózatra csatlakozik az eszközünk.
Logikailag így kell elképzelni a kapcsolatot:

távközlési hálózat ------ modem ------ gateway ------- router ------- felhasználó eszköze(i)

ahol a HGW a középen lévő három eszközt egyesíti.

Felmerül a kérdés, hogy a legelőször bemutatott modem, nos az egyben gateway is? Igen. Viszont a router is lehet egy gateway ha arra gondolunk, hogy a szolgáltató hálózata és az otthoni eszközeink között teremti meg a kapcsolatot (logikailag).

Boldog internetezést és villogó modemet kívánok mindenkinek!




2020. március 16., hétfő

Kütyük a lakásban!



Feleség: Szívem, az mindig ott fog villogni a polcon?
Férj: Hááát, igen, mert az adja az internetet.
Feleség: Tedd el máshova, az ott nagyon szem előtt van és nem is illik oda....

Bizonyára sokaknak ismerős a fenti jelenet, még ha más szereplőkkel is :)
Mindennapi életünket behálózzák a routerek, modemek és más eszközök, amik a 21. századi kommunikációt megteremtik és elhozzák otthonunkba. Még ha nem is a fenti képen illusztrációképpen látható 56k-s analóg modemre gondolunk (ami ráadásul még eszeveszett sípolások közepette csatlakozott a központhoz - már ha hajlandó volt csatlakozni), a legtöbb minket körülvevő eszköz valamilyen LED vagy LCD kijelzővel van ellátva, ami jelzi az aktuális állapotát. Mindegyiken van általában

  • egy POWER kijelzés, ami állandóan világít ha áram alatt van az eszköz
  • egy vagy két jelzés arra vonatkozóan, hogy van kapcsolat
  • további egy fény jelzi, hogy az internet-re kapcsolódott
  • ha ezen az eszközön keresztül biztosítja a szolgáltató a telefonvonalat(vonalakat) ezek állapotát is láthatjuk
Ezek így együtt már majdnem olyanok, mint KITT elején a fény



Igen, jól tud az mutatni, de nem este vagy elsötétített szobában, amikor néznénk a TV-t és alkalmanként akarva vagy akaratlanul is oda-oda nézünk, mert tudat alatt is odavonzza a tekintetet.
Még ha nem is ezt az oldalát nézzük, hanem az esztétikumot, hiszen egy pl népiesen berendezett lakásban elég furán mutat a 21. század pislogó vívmánya a polcon.

Szerencsére számos mód van az eltüntetésére. A legfrappánsabb az alábbi képen is látható megoldás, amely segítéségével egy használaton kívüli fiókba rejtjük az eszközt.




(a fenti két kép csak illusztráció innen)
Ez az ötlet megvalósítható egy íróasztal fiókjával vagy az íróasztalok alatt lévő kihúzható billentyűzet tartón is. Nyilván fontos az, hogy ha ki-be tolható fiókot használunk, legyen ráhagyva elegendő vezeték a szabad mozgáshoz.
Az eszköz elektromos kábele viszonylag jól tűri a hajlítást, tekeredést, csakúgy, mint a telefonkábelek és az UTP kábelek is. Ha optikai kábellel csatlakozunk az internethez, elsősorban a fix megoldást válasszuk, mivel ezen kábelek nem nagyon tolerálják ha megtörik vagy becsípik valahová.
Ha ez megtörténne, nos olyankor elalszanak a fények az eszközön és a hibaelhárító lovagjainak érkezéséig sötétek is maradnak - a ház lakói pedig offline módra kárhoztatnak a javításig