2020. március 20., péntek

Internet kisOkos


Egy előző írásban szó volt a routerről, a HGW-ről és a modemről, így ezeket a fogalmakat most nem is részletezném.

Jellemző szituáció a következő: elköltöztünk (vagy eddig nem volt ilyen szolgáltatásunk) és szeretnénk élvezni az internet nyújtotta előnyöket, lehetőségeket, így besétálunk a kiszemelt szolgáltató ügyfélszolgálatára és megkötjük a szerződést.

Rögtön felmerülhet az első kérdés - melyik szolgáltatóhoz menjünk. Ebben sajnos nem lehet egyértelmű tanácsot adni, hiszen megszámlálhatatlan szolgáltató tevékenykedik hazánkban. A lehetőségeknek inkább az szab határt, hogy melyik településen és annak melyik részén lakunk. Sajnos előfordul, hogy az adott szolgáltató a szomszéd utcában még elérhető, nálunk viszont nem, mert műszaki okok miatt nem tudta a hálózatát kiépíteni. Némi öröm az ürömben, hogy a legtöbb cég honlapján tudunk konkrét címre keresni, így egyből látható, hogy rendelkezésre áll-e és milyen lehetőségeink vannak.
Technológiailag lehet vezetékes vagy vezeték nélküli. A vezeték nélküli szolgáltatás az ország elég nagy részén elérhető valamilyen szolgáltatónál, a leggyakrabban a település legmagasabb pontján (pl templomtorony, víztorony, toronyház, stb) elhelyeznek egy adót és ide csatlakozhatnak az előfizetők.
Vezetékes szolgáltatás biztosítható telefonvonalon, optikai kábelen, kábel TV hálózaton.
Ha összeült a családi kupaktanács, érdemes megbeszélni, hogy hány TV csatornára van igény, milyen tematikájúak (mese, sport, ismeretterjesztő, stb). Át kell gondolni, hogy az internetet mire szeretnénk használni - ha csak át szeretnénk futni egy nehéz nap után a híreket, olvasgatni szeretünk, nos erre bőven elegendő az elérhető legkisebb sávszélesség. Ha a különböző online játékok, videók érdekelnek, akkor érdemes egy jó erős közepes sebességű kapcsolat. Olyanoknak, akik rendszeresen letöltenek programokat, videókat egyéb tartalmakat, nos nekik a magasabb sávszélesség ajánlott.
Szándékosan nem írtam konkrét értékeket, hiszen ezek az adott szolgáltató adott ellátási területe alapján változnak. Nyilván írhatnám, hogy letöltéshez legalább 500 MBit-es internetet igényeljünk - ha csak maximum 30 MBit elérhető nálunk mindenféle alternatíva nélkül, nos akkor nincs mit tenni. Ilyen sebességgel is lehet online filmeket nézni, csak ekkor kompromisszumot kell kötni a minőség javára. A szolgáltatóhoz besétálva, az ügyfélszolgálat is készséggel áll rendelkezésünkre, segít a számunkra legmegfelelőbb csomagok kiválasztásában.

Ha megtörtént a választás és megköttetett a szerződés, a szolgáltató kijelöl egy időpontot, amikor a munkatársa kiszáll a címre és elvégzi a szükséges létesítési munkát.

Vezetékes elérés esetén a szolgáltató biztosítja a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges eszközt, ez napjainkban a korábbi cikkben is ismertetett HGW nevű eszköz.
A HGW legfontosabb feladata, hogy az előfizető a saját eszközeivel tudjon csatlakozni a szolgáltató hálózatára és azon keresztül az internetre.

Még mielőtt erre sor kerülne, érdemes előre eldönteni, megbeszélni, hogy hová kerüljön az eszköz. Ha WiFi-t is szeretnénk használni, érdemes minél jobban a ház/lakás képzeletbeli középtájékára tervezni a helyét. Egy 230 V-os csatlakozásra is szükségünk lesz az eszköz áramellátásához. Ezt akár hosszabbítóval is meg lehet oldani, hiszen maximum 10-15 W teljesítményűek ezek a készülékek.



Optikai HGW

Telefonos csatlakozás esetén ha már van meglévő bekötés és az megfelelő helyen van, nem szükséges újra fúrni-faragni. Ha még nincs és új létesítés történik, a kívánt helyre felszerelnek egy RJ11-es csatlakozót, innen kapja a vonalat az eszköz.
 
 
Egy ilyen telefoncsatlakozó kerül fel a falra
 
 
KábelTV-s bekötés esetén kb. 0,5 cm átmérőjű furat szükséges a falban/mennyezetben a vezeték átfűzéséhez (feltéve ha már nincs előre bekábelezve a falban). Az itt használt koax kábel befűzhető kábelcsatornába is, ügyelve a hajlításokra, törésekre. Alapvetően jól viseli ha megtörik 90°-ban, óvatosan be lehet tuszkolni a legkisebb zugokba is. Egyedül arra vigyázzunk, hogy ne hajlítgassuk gyorsan ide-oda, mert eltörhet a legbelső réz vezető szál. Ha optikai kábelt fognak bekötni, ennél kicsit érdekesebb a helyzet, hiszen minden optikai kábelnek van egy minimális hajlítási szöge, ami jóval nagyobb, mint az előzőekben említett koax esetében. Ezeket nem szerencsés megtörni derékszögben. Jóval nagyobb ívben szabad vele kanyarodni, egy kisebb labda (kb. 5 cm átmérőjű) ívével számolhatunk éppen ez miatt nem is szoktuk kábelcsatornába húzni. Ha felújítás előtt állunk és a falban szeretnénk elhelyezni, konzultáljunk szakemberrel, mert körültekintően kell kialakítani a védőcsövezést.

A fenti képen látható eszköz 4 db (sárga színű) kábeles ethernet csatlakozással van ellátva, ezeken keresztül köthetjük össze a világhálóval a saját eszközeinket. Ezen felül a legtöbb eszköz vezeték nélküli (WLAN ) csatlakozást is kínál, így a legtöbb notebook, tablet, mobiltelefon is képes lesz elérni a világhálót. A készüléket a szolgáltató úgy adja át, hogy az be van állítva és működésre kész. Ha esetleg szükséges további beállítást eszközölni, mindössze egy laptop vagy tablet (mobiltelefon kijelzőjén nehézkes lehet a beállítás és sok esetben nincs mobilra optimalizálva a weboldal) szükséges, amin van egy böngészőprogram. A lépéseket megtudhatjuk az eszközhöz mellékelt néhány oldalas ismertetőből, de a legalapvetőbb információk megtalálhatók a készülékre ragasztott matricán is (általában az aljára ragasztják).
Lehetőségünk van beállítani a kiosztott IP címtartományt (a legtöbb esetben nem szükséges módosítani), a WLAN beállításokat (megadhatunk egyéni hálózatnevet, jelszót), valamint a hálózat védelmét ellátó tűzfal működése is megtekinthető, szükség esetén módosítható.
Nyilván nem csak ennyi funkciót tud kezelni, de a szolgáltató biztonsági és technikai okokból korlátozza az egyes funkciók elérhetőségét, így például ha van élő, előfizetett telefon szolgáltatásunk, akkor megtekinthető ennek állapota is, de az egyes paraméterek nem módosíthatóak - sok esetben nem is láthatóak.

Nem esett még szó a vezeték nélküli internet elérésről. Amennyiben úgy döntünk, hogy egy mobilszolgáltatóval szerződünk le, vásárolhatunk egy úgynevezett hordozható WiFi HotSpot-ot.

Be kell helyezni az előfizetéshez kapott SIM kártyát és gyakorlatilag használatra kész. A hozzá kapott dokumentációból (vagy az eszközre ragasztott matricáról) megtudhatjuk az általa sugárzott WiFi nevét és jelszavát. Természetesen itt is lehetőség van testre szabni a működést, amit a mellékelt kézikönyv magyarázata alapján tehetünk meg. Ezen kívül a legtöbb eszköz beépített akkumulátorral rendelkezik, így magunkkal vihetjük bárhová. A hálózati lefedettség (és a szerződött adatkeret) erejéig mindenkor és mindenhol biztosítja az eszközeink számára az online kapcsolatot.
Fontos megjegyezni, hogy ezen opció inkább böngészéshez, vagy kisebb-közepes adatforgalmat generáló tevékenységekhez javasolt, hiszen minden szolgáltatónál maximalizálva van a leforgalmazható havi adatmennyiség. Játékok, videók letöltésével hamar kimerülhet ez a keret.

Helyhez kötött vezeték nélküli internet esetén a szolgáltató egy antennát fog a háztetőre telepíteni.


Fontos megjegyezni, hogy az előfizetőköz telepített antennának az adóra szabad rálátással kell rendelkeznie. Ez többszintes házak, lakások esetén nem probléma, alacsonyabb építésű ingatlanok esetén egy magas árbócra lehet szükség (ez azonban egy esetleges vihar esetén villámhárítóként viselkedhet, így körültekintően kell eljárni a telepítés során). Szolgáltatónként változik, hogy biztosít-e routert az előfizetőnek vagy azt magunknak kell beszerezni (a technológiából adódóan itt nem szükséges modem vagy HGW). Az antennából jövő kábel csatlakoztatható akár közvetlenül a számítógéphez is, a megfelelő hálózati beállítások elvégzését követően azonnal van internetkapcsolat. 
Itt valamennyivel rugalmasabb a kábelezés, hiszen UTP (vagy FTP) kábeleket alkalmaznak, ezek könnyen elférnek a kisebb kábelcsatornákban is.

Bízom benne, hogy soraim hasznosnak bizonyulnak és sikerült új információkkal szolgálni.

Boldog internetet kívánok!

2020. március 19., csütörtök

Kábeldzsungel-irtás



A fenti kép nem az én szobámban készült, de néhány éve még akár készülhetett is volna.
A minket körülvevő technika működéséhez a legfontosabb "kellék" az elektromos áram. Annak ellenére, hogy egy ideje már létezik az energiának vezeték nélküli átadása (gondolok itt a mobiltelefonoknál elérhető vezeték nélküli töltésre), ez még csak kis távon működik és korlátozott teljesítménnyel. A monitorok, számítógépek, nyomtatók kábeles csatlakoztatást igényelnek - bár azt a technikai fejlődését figyelembe véve nem lehet megmondani, hogy néhány hónap vagy év múlva milyen megoldások lesznek elérhetőek.
Ezen felül ott vannak a különböző eszközök összeköttetését biztosító vezetékek - USB, ethernet, audio és egyebek. Annak ellenére, hogy a vezeték nélküli összeköttetés térhódítása egyre nagyobb, gondolok itt arra, hogy ma már a legtöbb nyomtató csatlakoztatása WiFi-n keresztül is megoldható, nem számít különlegesnek a Bluetooth alapú hangátvitel. Amely eszközök ilyen funkcióval nem rendelkeznek vagy a felhasználó inkább a vezetékes csatlakozást preferálja, akkor marad a kábeles csatlakozás.
Gondoljunk egy hétköznapi esetre, a felhasználónak van egy asztali számítógépe, nyomtatója, szokott Skype-olni a külföldön élő rokonaival.
Ekkor a számítógépbe a következő vezetékek fognak csatlakozni:

  • elektromos kábel
  • billentyűzet vezetéke
  • egér vezetéke
  • monitor 
  • ethernet
  • headset vagy hangszóró kábele
  • USB kábel a nyomtatótól
Ezen felül a monitornak is kell tápcsatlakozás, a nyomtatónak és ha hangszórót használ, az szintén némi áramot igényel. Továbbá ott vannak az eszközök és a számítógép közötti összekötő kábelek. Ezen felül még kell 4 darab 230 V-os csatlakozás az eszközök közelébe, ami a legtöbb esetben hosszabbítóval valósul meg.
Azt, hogy megelőzzük a fenti képen látható állapotot, számos praktikát tudunk bevetni. Az elektromos kábelek összefogására a legjobb megoldás a kábelspirál.


A fenti képen látható állapotban, tekercsben, méterre lehet megvásárolni a legtöbb villamossági üzletben vagy barkácsáruházban 50-100 Ft/m áron beszerezhető. A fenti fekete színű illusztráción kívül van fehér és átlátszó változatban is. Ha összefogjuk a kábeleket kötegbe, ezt csak rá kell tekerni és összetartja őket. Az mellett, hogy rugalmas marad a köteg, rendezettebbé teszi őket.
Egy másik köteget képezhetünk a többi szabadon lévő vezetékből, USB, hangszóró és egyéb kábelekből.
Az asztal alatti elvezetéshez - ahol pl a monitor vagy a hangszóró vezetékei futhatnak, az asztallap alá rögzíthetőek például ilyenek:



Ezek szintén 100-200 Ft körül kaphatóak, az alján lévő ragasztóval lehet a kívánt helyre rögzíteni. Aki nem bízik benne, egy rövid csavarral akár fel is tudja fúrni. A bal oldali változat több, a jobb oldali 1-2 kábel felfogatására alkalmas. Előnye, hogy gyorsan és könnyen lehet kioldani, így szükség esetén ki vagy be lehet fűzni a vezetékeket. Szintén beszerezhető a villamossági és elektronikai szaküzletekben.
Szintén jó megoldás lehet a réselt kábelcsatorna (lásd lentebb), de ez inkább az ipari felhasználóknak szánt termék, úgy tudom nem is olcsó - de ha valaki olcsón hozzá tud jutni, az asztal alatti kábelezéshez ez is jó megoldás.



A függőleges elvezetéshez használható a sokak által ismert hagyományos kábelcsatorna is.

A fenti fehér színű illusztráción kívül be lehet szerezni (szinte) minden színben valamint különböző famintázatokkal is, így szinte bármilyen irodabútorhoz illő változatban létezik. "Hagyományosan" a kábelcsatornát csavarozni szoktuk, de mivel esetünkben kisebb terhelésnek van kitéve, kétoldalú ragasztó segítségével is biztonságosan rögzíthető ha éppen a bútor valamelyik lapját nem szeretnénk megfúrni. 

Amennyiben van a számítógépbe fixen bedugva USB hosszabbító vagy a mobiltelefon számára csatlakozó kábel, ezek számára is létezik jópofa felfogatás, amiket az asztal oldalára vagy épp a felső részére ragasztva rendezetten tartja őket és szükség esetén egyből kéznél vannak.

 
Ha nem szeretnénk ragasztani, vagy csak átmenetileg kellene megoldani az asztal mellett lógó madzagok problémáját, vegyünk néhány néhány binder csipeszt. Dolgunk végeztével kifűzzük belőle a kábelt, lecsíptetjük az asztalról és már nyoma sincs a korábbi rendezőnknek.




Ne feledkezzünk meg a padlón futó kábelekről sem. Biztosan mindenkinek volt már olyan esete, amikor a szabadon lévő hosszabbító vezetékében felbukott vagy megrántotta egy óvatlan mozdulattal. Biztonságos rejteket nyújt az úgynevezett lépésálló kábelcsatorna. Ez akár egy küszöb előtt, szekrény mellett elhelyezve el tudjuk benne vezetni a kábeleket. Több részre van osztva, így külön részben futhatnak az elektromos, kommunikációs és egyéb vezetékek.


Aki lakásfelújítás előtt áll, megfontolandó ötlet lehet a műanyag padlószegély használata. Ez használható laminált padló, hajópadló, parketta, PVC padló esetén is és a lent látható módon úgy van kialakítva, hogy néhány kábelt magába tudjon rejteni.


Az elektromos csatlakozó szintén elrejthető, számos megoldás létezik erre is, viszont itt számoljunk azzal, hogy ezek nem tartoznak a filléres kategóriába. Egy-egy rejtett elosztó vagy asztalba építhető energiaoszlop több 10 ezer forint is lehet. 



Költséghatékony megoldást jelenthet a felszerelhető elosztó, itt viszont számoljunk azzal, hogy ezeket mindenképpen csavarral kell rögzíteni. Egyrészt a bennük lógó elektromos kábelek, másrészt az eszköz saját súlya miatt nem javasolt ragasztani (kivéve hacsak nem valami nagyon erős ragasztónk van).


Természetesen a fenti ötleteken túl még több száz és ezer kiegészítő áll rendelkezésünkre, amiből lehet válogatni.Ezek használatának, kombinálásának természetesen csak a fantázia szab határt.


2020. március 17., kedd

Minekisnevezzelek

Az előző írásban szó esett néhány eszközről, némi modemről és router-ről. Aki ezen bejegyzéseket olvassa, lehet, hogy kisujjból ismeri ezeket az eszközöket és a működési elvüket, de gondoljunk egy picit azon olvasóinkra is, akik most vagy nemrég ismerkedtek meg ezekkel az eszközökkel.

Kezdjük a legegyszerűbbel, a modemmel.
A modem egy mozaikszó, ami a modulátor és demodulátor. Ez egyben a működését is leírja - modulálja, azaz átalakítja a kapott jeleket egy másik formába. Az otthoni modem esetében ez annyit jelent, hogy a számítógép által küldött adatokat átalakítja olyan formára, hogy az továbbítható legyen a telefonvonalon (esetleg mobilhálózaton vagy más távközlési hálózaton). A demoduláció ennek az ellentétje, azaz a külső hálózatról kapott adatokat visszaalakítja olyan formára, hogy azt a számítógép értelmezni tudja. Nyilván az eljárás ettől sokkal-sokkal bonyolultabb és összetettebb, de jelen írás nem azt a célt szolgálja, hogy a részletekkel untassa az olvasót.
Ha van egy modemünk és egy számítógépünk (no persze áram és élő internet előfizetésünk nem árt ha van), akkor nem is kell más, hogy online legyünk.

Egy tipikus ADSL modem:




Az eszköz hátulján egy telefoncsatlakozó van, ide kell dugni a bejövő telefonvonalat és egy RJ45 aljzat található, ahová a felhasználó számítógépe csatlakozik.

Ha már kettő vagy több számítógéppel szeretnénk internetezni egy időben, akkor már szükségünk lesz egy router-re is. A router a felhasználó számítógépe(i) és a modem között foglal helyet. Elvégzi az internethez való csatlakozást és eme kapcsolatot osztja annyi felé ahány eszköz igényli. A kapcsolat lehet vezetékes vagy vezeték nélküli, az eszközök képességeitől függően.

Router illusztráció:



Végigmérve az otthoni eszközt vagy eszközöket, felmerülhet a kérdés, hogy milyen eszköz van otthon. Az alsó képhez hasonlít, de nincs modem otthon? Jó ideje a szolgáltatók olyan eszközt helyeznek ki az előfizetőkhöz, amely a fenti két eszköz együttese, amolyan 2-in-1. Ennek nyilván sok előnye van és kevés háztartásban van egyetlen eszköz, ami ráadásul vezetékes is, így megelégedne egy modemmel. Ha mégis így lenne, nos őket sem éri hátrány, hiszen a fejlettebb eszköz is alkalmas arra, hogy egyetlen eszközt kiszolgáljon.
Visszatérve a gondolatmenethez, az ilyen eszközöket HGW-nek (Home GateWay, otthoni átjáró) nevezzük.

HGW - ő éppen egy olyan példány, amit a kábelTV szolgáltatók adnak az előfizetőnek


Az alsó képen jól látható, hogy a jobb szélén van egy F csatlakozó, amivel a KTV hálózatra csatlakozik és középen a 4 db sárga RJ45 csatlakozón keresztül számítógépek, tv, játékkonzol, stb csatlakoztatható rá. Amit a telefonszolgáltatók biztosítanak, ott az F csatlakozó helyén optikai csatlakozó vagy hagyományos telefoncsatlakozó van.

Na de hová is tudunk átjárni az átjáróval? Nem is modem és nem is router? Mivan?? A kérdés jogos, hiszen az átjáró "hagyományosan" egy olyan eszköz, ami megteremti a kapcsolatot két eltérő típusú hálózat között. Ez jelen esetben meg is történik, mivel például a fenti eszköz alkalmassá teszi az eszközeinket arra, hogy a kábeltévé hálózaton keresztül elérjék az internetet. Ehhez egyrészt a jelet fizikailag alkalmassá kell tenni, hogy a kábelszolgáltató hálózatára kerülhessen és az adatokat logikailag is át kell alakítani. Ugyanez történik, amikor telefonvonalra vagy mobilhálózatra csatlakozik az eszközünk.
Logikailag így kell elképzelni a kapcsolatot:

távközlési hálózat ------ modem ------ gateway ------- router ------- felhasználó eszköze(i)

ahol a HGW a középen lévő három eszközt egyesíti.

Felmerül a kérdés, hogy a legelőször bemutatott modem, nos az egyben gateway is? Igen. Viszont a router is lehet egy gateway ha arra gondolunk, hogy a szolgáltató hálózata és az otthoni eszközeink között teremti meg a kapcsolatot (logikailag).

Boldog internetezést és villogó modemet kívánok mindenkinek!




2020. március 16., hétfő

Kütyük a lakásban!



Feleség: Szívem, az mindig ott fog villogni a polcon?
Férj: Hááát, igen, mert az adja az internetet.
Feleség: Tedd el máshova, az ott nagyon szem előtt van és nem is illik oda....

Bizonyára sokaknak ismerős a fenti jelenet, még ha más szereplőkkel is :)
Mindennapi életünket behálózzák a routerek, modemek és más eszközök, amik a 21. századi kommunikációt megteremtik és elhozzák otthonunkba. Még ha nem is a fenti képen illusztrációképpen látható 56k-s analóg modemre gondolunk (ami ráadásul még eszeveszett sípolások közepette csatlakozott a központhoz - már ha hajlandó volt csatlakozni), a legtöbb minket körülvevő eszköz valamilyen LED vagy LCD kijelzővel van ellátva, ami jelzi az aktuális állapotát. Mindegyiken van általában

  • egy POWER kijelzés, ami állandóan világít ha áram alatt van az eszköz
  • egy vagy két jelzés arra vonatkozóan, hogy van kapcsolat
  • további egy fény jelzi, hogy az internet-re kapcsolódott
  • ha ezen az eszközön keresztül biztosítja a szolgáltató a telefonvonalat(vonalakat) ezek állapotát is láthatjuk
Ezek így együtt már majdnem olyanok, mint KITT elején a fény



Igen, jól tud az mutatni, de nem este vagy elsötétített szobában, amikor néznénk a TV-t és alkalmanként akarva vagy akaratlanul is oda-oda nézünk, mert tudat alatt is odavonzza a tekintetet.
Még ha nem is ezt az oldalát nézzük, hanem az esztétikumot, hiszen egy pl népiesen berendezett lakásban elég furán mutat a 21. század pislogó vívmánya a polcon.

Szerencsére számos mód van az eltüntetésére. A legfrappánsabb az alábbi képen is látható megoldás, amely segítéségével egy használaton kívüli fiókba rejtjük az eszközt.




(a fenti két kép csak illusztráció innen)
Ez az ötlet megvalósítható egy íróasztal fiókjával vagy az íróasztalok alatt lévő kihúzható billentyűzet tartón is. Nyilván fontos az, hogy ha ki-be tolható fiókot használunk, legyen ráhagyva elegendő vezeték a szabad mozgáshoz.
Az eszköz elektromos kábele viszonylag jól tűri a hajlítást, tekeredést, csakúgy, mint a telefonkábelek és az UTP kábelek is. Ha optikai kábellel csatlakozunk az internethez, elsősorban a fix megoldást válasszuk, mivel ezen kábelek nem nagyon tolerálják ha megtörik vagy becsípik valahová.
Ha ez megtörténne, nos olyankor elalszanak a fények az eszközön és a hibaelhárító lovagjainak érkezéséig sötétek is maradnak - a ház lakói pedig offline módra kárhoztatnak a javításig


2020. március 10., kedd

 Welcome at kreativIThings IT info blog!

Miért is indult ez az oldal? Az informatika, csak úgy, mint az élet és a mindennapok sok más területe eléggé rejtélyes tud lenni, melyből kiutat az interneten fellelt különböző források jelentenek. Sok éve foglalkozom informatikával, nagyon sok mulatságos, de ugyanakkor ironikus esettel találkoztam, és én is, csak úgy mint sok más kollégám végigjártam a szamárlétrát. Azt a létrát, amit talán nem is lehet megmászni, mivel minden nap, minden órában, minden percben van valami új, még addig nem ismert dolog.
Szívesen veszem a hozzászólásokat, megkereséseket, legyen az pozitív vagy negatív, hisz mindenből lehet tanulni, építkezni.

UPdate 2020.04.30: az oldal címét megváltoztattam, hogy összhangban legyen a domain címével.