Kicsi, vezetékes és mindenkinek van. Mi az? Töltő! Mobiltelefon, laptop, okosóra, tablet és még lehetne folytatni a sort azon eszközökkel, amelyek beépített akkumulátoruknak köszönhetően mindig velünk lehetnek és rendelkezésre állnak. Azonban időnként úgy ahogy nekünk embereknek némi elemózsiára van szükségünk, úgy „nekik” is némi áramra.
Elővesz, bedug, ha végez kihúz, nagyjából ennyi, amennyit egy átlagember a töltővel foglalkozik. Valószínűleg sokan nem is figyelték még meg, hogy mennyi információt hordoz egy ilyen parányi eszköz. Nézzünk csak meg egy átlagos eszközt:
Egy teljesen átlagosnak mondható laptop töltője látható a bal oldalon, a jobb oldalon pedig egy mobilkészüléké.
Ha megnézzük jelentős részt foglal el a gyártó logója (DELL, illetve Samsung).
Megtaláljuk rajta a pontos típust (Type vagy Model szó után) is ami alapján azonosítható a berendezés.
További fontos információ található az INPUT után, itt a gyártó feltünteti, hogy milyen hálózati feszültség esetén használható (ezen: link az oldalon országonkénti bontásban megtalálható, hogy hol milyen hálózati feszültséget használnak). Érdemes tájékozódni mielőtt nyaralásra indulunk, elkerülvén azt, hogy kedvenc készülékeinket ne tudjuk feltölteni. Ezen túl érdemes az adott országban használt villásdugó/konnektor szabványát is ellenőrizni (Wikipedia link) és szükség esetén utazó adapterrel felszerelkezni. Ugyanebben a blokkban találjuk a hálózati frekvenciát (50 és/vagy 60 Hz) és, hogy hány amper áramerősséget vesz fel maximum az eszköz.
Tipp: a feszültséget és áramerősséget összeszorozva megtudjuk, hogy maximum hány watt teljesítményt fogyaszt a készülék, miközben tölti az eszközünket.
Az OUTPUT után olvasható feszültség és áramerősség érték arra vonatkozik, hogy hány volt és amper a töltőáram és feszültség. Szinte az összes mobiltelefon 5 volttal tölthető (gyorstöltők esetén 9 volt is lehet), általánosságban 1 amper az elterjedt, de az előbb említett gyorstöltő esetében magasabb áramerősséget is leadhat.
Gyártási dátumot, származási országot szintén fel szoktak tüntetni, csakúgy, mint az egyedi gyári számot is.
Lábkiosztás, polaritás
a gyártó feltünteti azt, hogy a kimeneti csatlakozó testére/lábaira melyik polaritást (pozitív, negatív) kötötte. A felső képen például a belső tüske a pozitív, a körötte lévő palást pedig a negatív oldal.
USB-s töltő esetén ezt nem szokták feltüntetni, mivel a lábkiosztás szabványban meghatározott az alábbiak szerint (a Vcc – GND, valamint +5V – GND lábakon keresztül folyik az áram):
A legszembetűnőbb a
az CE jelölés. A CE (Conformité Européenne = európai megfelelőség) jelölés nagyjából annyit jelent, hogy a termék megfelel a rá vonatkozó követelményeknek (93/68 1993. július 22-i Európai Bizottsági direktíva). Ezen jelölést viselő termék gyártója ismeri ezeket a követelményeket, a termék tervezése, gyártása során figyelembe is vették ezeket.
2. érintésvédelmi osztályú készülék (Kettős szigetelés)
Ezen jelölés azt jelenti, hogy az eszköz ún. kettős, vagy megerősített szigeteléssel van ellátva. A megérinthető részek vagy műanyagból készülnek, vagy a fémburkolatok úgy vannak az üzemszerűen feszültség alatt álló részektől elszigetelve, hogy ezekre a burkolatokra veszélyes nagyságú érintési feszültség ne kerülhessen egyszeres hiba esetén.
Házikó ikon
Ezen szimbólum jelölése kettős – az ilyen jelöléssel ellátott eszközök egyrészt beltérben használhatóak és otthoni felhasználásra készültek, azaz ipari vagy fokozott terhelésű felhasználása nem megengedett.
Áthúzott kuka
az európai WEEE előírásnak megfelelő készülék, az eszközt szelektíven a fajtájának megfelelő gyűjtőbe kell elhelyezni – azaz elektronikai hulladék gyűjtő kukába kell dobni vagy átvevőhelyre kell eljuttatni.
Biztosíték jele:
az eszköz túláramvédelemmel van ellátva, azaz ha a feltüntetettnél nagyobb áramerősség haladna át rajta, a benne lévő biztosíték vagy megszakító megóvja az eszközt az esetleges károsodástól.
Energiahatékonysági besorolás
egy körbe írt római szám, IV, V, VI. 2008-tól az Energy Star jelölés helyett a IV jelölést használták azon elektromos fogyasztókon, amelyek energiafelhasználása megfelel az előírásban foglaltaknak. Minél magasabb ez az érték, annál jobb az energiahatékonysága.
Intertek / UL / TÜV által tesztelt
egy stilizált S betű és általában (de nem kötelezően) szerepel alatta az Intertek név. Az Intertek egy független nemzetközi vizsgáló és tanúsító cég. Bizonyos gyártók megbízzák eme céget, hogy vizsgálja be a vonatkozó jogszabályok, előírások alapján a termékét és ha sikeresen teljesíti a teszteket, akkor a termék viselheti eme logót. Fontos megjegyezni: A forgalomba hozatalhoz ez nem kötelező érvényű, de ahol ezt a szimbólumot látjuk, biztosak lehetünk benne, hogy az eszköz kialakítása, működése 100%-osan megfelel mindenféle (technikai, műszaki, minőségi, stb) előírásnak.
Hasonló jelentése van az alábbi szimbólumnak is:
a körbe zárt UL, az Underwriters Laboratories cég rövidítése (és logója), ők elsősorban az amerikai kontinensen ismertek, míg az Intertek európai cég.
Az alábbi emblémát azon eszköz viselheti, aki sikeresen megfelelt a német TÜV cég által végzett teszteken. A GS logó a „Geprüfte Sicherheit” szó rövidítése, ami annyit jelent, hogy tanúsított biztonság. A jobb oldalon lévő VDE logo, a VDE (VDE Verband der Elektrotechnik Elektronik Informationstechnik e.V. – Német Villamosmérnöki, Elektronikus és Információtechnológiai Egyesület) előírásoknak való megfelelést hivatott jelölni.
Az alábbi jelölések esetén (balról jobbra haladva) a brit (BSI), kanadai (CSA) és a norvég (Nemko) tanúsító szervezetek által elvégzett termékbiztonsági tesztek teljesülését jelölik.
Nemzeti szabványok.
Az egyes (uniós vagy azon kívüli országok) különböző műszaki előírásai, szabványai, amely logójának feltüntetése azt jelenti, hogy a termék forgalomba hozható, működtethető az adott ország területén, mert összhangban van a helyi rendelkezésekkel:
FCC megfelelőség
az amerikai Federal Communication Commision (USA Szövetségi Távközlési Bizottság) előírásainak való megfelelés. A szöveges részben külön ki is szokták írni, hogy 1.) az eszköz nem okoz káros interferenciát, valamint 2) az eszközt érheti olyan külső interferencia, ami előre nem meghatározható működést okozhat.
Nagyjából ennyit szerettem volna ezen csöppnyi alkatrészről, egész pontosan a burkolatáról 🙂